Előfordult már, hogy egy külföldi utazásról hazatérve úgy érezted, mintha újjászülettél volna? Ez az agyad növekedésének köszönhető!
Az utazás, az új úti célok felfedezése, a különböző kultúrákban való elmerülés és az újszerű élmények átélése egyszerre tesz eleget a változatosság iránti vágyunk beteljesítésének és a feltöltődésnek. Da vajon azzal tisztában vagyunk-e, hogy milyen hatást gyakorol az agyunkra?
Az agyunk folyamatos fejlődésre képes!
Dr. Marian Diamond, az idegtudományok professzora, aki Einstein agyát tanulmányozta, azt állította, hogy a külföldi utazás során szerzett új élmények fokozzák kognitív képességeinket. De mit is jelent ez pontosan? 1964-ben Dr. Diamond egy olyan kísérletet hajtott végre, amely teljesen megváltoztatta az agyról alkotott képünket. Laboratóriumi patkányokkal végzett kutatásai szolgáltatták az első kézzelfogható bizonyítékot az agy plaszticitására – vagyis az agy azon képességére, hogy idővel növekszik és változik.
Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a gének határozzák meg az intellektust, vagyis az agyi potenciál inkább öröklődik, mintsem fejlődik – azaz vagy szerencsésnek születtünk, vagy nem. Mára az új tudományos felfedezések révén megértettük, hogy a külső ingerek fokozhatják a kognitív teljesítményt, amit az agyi plaszticitás tesz lehetővé. Agyunk az életünk során ugyanis folyamatosan formálja fizikai szerkezetét és formálja áramköreit: új szinapszisok képződnek benne, és a már meglévő idegi kapcsolatok átrendeződnek. Gondoljunk csak arra, amikor egy baleset következtében a sérült agy érintett területeinek funkcióját képes átvenni egy másik rész.
A környezeti ingerek gazdagítása – az intellektuális kihívásoktól kezdve az új tapasztalatok megszerzéséig – lendületet ad az agy tevékenységének, ami növekedéshez és újjászerveződéshez vezet. Márpedig a környezet ingergazdaggá tételének egyik legjobb módja a tudomány szerint is az utazás.
Hogyan változtatja meg az utazás az agyadat (és az életedet)?
„Amikor a komfortzónánkon túlra merészkedünk, agyunknak ismeretlen területen kell eligazodnia. Az utazás megzavarja a rutinunkat, és ismeretlen helyzetekbe sodor minket, ahol menet közben kell alkalmazkodnunk és problémákat megoldanunk. Akár egy új városban kell eligazodnunk, akár egy idegen nyelvet kell megfejtenünk, akár a megszokottól eltérő kulturális etikettet kell elfogadnunk, agyunk kénytelen rugalmasan gondolkodni és kreatív megoldásokat találni. Ez az állandó alkalmazkodás serkenti az agy plaszticitását, fokozza kognitív képességeinket, és új ötletek és perspektívák előtt nyit ajtókat.” – fejti ki Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM tanulási központ szakmai vezetője.
Azok az emberek, akik nyitottak az új élményekre, általában jobban teljesítenek a memória- és egyéb kognitív teszteken, és jobb a mentális egészségük is. Minden új úticél újdonságot hoz az elménkbe, és aktiválja azokat a kognitív hálózatokat, amelyek egészségesen tartják az agyat. Az új ingerekkel – új hangokkal, ízekkel, illatokkal, érzésekkel és látvánnyal – mintegy eddzük az agyunkat: új kapcsolatokat stimulálnak az idegsejtek között, ami viszont felélénkíti az elmét. Ráadásul az új dolgok kipróbálása fokozhatja a kreativitást – az elme azon képességét, hogy a dolgokat váratlan módon összekapcsolja. Az utazás figyelemreméltó módon képes stimulálni az elménket és felszabadítani kreatív potenciálunkat.
Hozd ki a legtöbbet az utazásodból!
Az utazás nem hozza meg a kívánt eredményt, ha nem állítod magadat kihívások elé az út során. Fontos, hogy kilépj a komfortzónádból, és olyasmit csinálj, amit még soha nem csináltál! Raftingolj egy folyón, lovagolj, merülj le a víz alá, vagy hószánozz egy gleccseren! Az ilyen tevékenységek segítenek az agynak új sejteket létrehozni.
“Ezeknek az új és kihívást jelentő helyzeteknek hatására az agy dendriteket növeszt” – magyarázza Dr. Bohács Krisztina. – „A dendritek (az idegsejtek nyúlványai, amelyek az agy különböző részei között továbbítják az információkat) pedig felelősek azért, hogy az agyunk mennyire jól teljesít. Hát nem csodálatos?! Ez a lenyűgöző szerv, amely az embereket a Holdra repítette, az új környezet felfedezése közben folyamatosan fejlődik.”
A mindennapi kötelezettségeinktől való elszakadás és az új környezetbe való belemerülés lehetőséget nyújt arra is, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. Ez segít a tisztánlátásban, kreatív energiáink feltöltésében, valamint saját gondolataink és ötleteink mélységeinek felfedezésében. Legyen szó naplóírásról, vázlatkészítésről vagy egyszerűen csak hosszú sétákról, az utazás teret kínál önmagunk jobb megismeréséhez is.
De mi a helyzet az öregedő aggyal?
Az agyi plaszticitás egész életünkben fennáll, ami azt jelenti, hogy bármely életkorban képesek vagyunk egészségesebbé tenni az agyunkat. Egy kis odafigyeléssel megőrizhetjük agyunk frissességét életünk későbbi szakaszában is. Fontos, hogy az agyi teljesítményt ne vegyük természetesnek, ugyanis testünk többi részéhez hasonlóan az agy is változik, ahogy öregszünk. A húszas éveink végétől elkezdünk veszíteni a neuronjainkból – az agyat alkotó sejtekből. Bár ijesztően hangozhat, ez egy természetes folyamat.
Eddzük az agyunkat rendszeresen!
Jól tudjuk, hogy a testmozgás csökkenti a stresszt, valamint a szívbetegségek kockázatát, ahogyan azt is, hogy a kívánt eredmények eléréséhez a testmozgásnak rendszeresnek kell lennie. Ugyanez igaz az agyunkra is. Ahhoz, hogy az elménk idős korunkban is éles maradjon, rendszeresen edzenünk kell. Az utazás ugyanúgy aktivizálja az agyat, mint a keresztrejtvényfejtés vagy egy új nyelv elsajátítása. Az utazással általában együtt járó tevékenységek, mint például az új emberekkel való találkozás vagy a nemzeti parkokban való túrázás, segítenek megelőzni a kognitív hanyatlást. Kutatások támasztják alá, hogy mindez csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát. Az utazás ezért az élet későbbi szakaszában nemcsak fontos, hanem kifejezetten ajánlott is. Ha pedig a repülőjegy nem opció, próbáljunk meg metróval vagy busszal eljutni egy új környékre. A kreativitás fejlesztéséhez néha csupán egy kis környezetváltozás is elegendő.
Nézd meg Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató videóját: https://www.youtube.com/watch?v=Xl7vrGqV0uE