Kovács Nóra A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem komoly társadalmi és gazdasági kihívás is, amely különösen erősen érinti a nőket. Ezt a témát állította középpontba az ESSCA Budapest által október 5-én, a Francia Intézetben megrendezett Global Five 2026 konferencia, ahol a résztvevők azt vizsgálták, milyen kihívásokkal szembesülnek a női felsővezetők a gyorsan változó környezetben, hogyan hatnak a társadalmi egyenlőtlenségek a nők lehetőségeire, és milyen szerepük lehet a fenntartható jövő kialakításában.
Az ENSZ adatai szerint a klímaváltozás következményei aránytalanul nagy terheket rónak a nőkre, különösen a fejlődő és vidéki térségekben. A legrosszabb éghajlati forgatókönyv szerint 2050-re akár 158 millió nő és lány élhet mélyszegénységben. A konferencia egyik fontos üzenete ezért az volt, hogy a fenntartható átmenet nem valósulhat meg a nők aktív részvétele nélkül.
A klímaválság női arcot is mutat
A klímaváltozás meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább mélyíthet. A vidéki, nők által vezetett háztartások például hőhullámok idején átlagosan 8 százalékkal, árvizek esetén pedig további 3 százalékkal nagyobb bevételkiesést szenvednek el, mint a férfiak által vezetett háztartások.
A kérdés így messze túlmutat a környezetvédelemen: gazdasági és társadalmi problémává is válik. A nők képzettségben, foglalkoztatásban, vállalkozásban és döntéshozatalban rejlő lehetőségeinek jobb kihasználása ezért a fenntartható jövő egyik fontos feltétele.
Több hangra van szükség
A Global Five 2026 a társadalmi egyenlőség kulturális oldalát is érintette. Bruno Blairet francia színész és színművészeti tanár arról beszélt, milyen fontos, hogy a nők és a kisebbségek saját hangjukat és nézőpontjukat is szabadon megjeleníthessék.
„Tanárként az a feladatom, hogy újra megnyissam a fiatal színésznők előtt a saját önkifejezésük, valamint az általuk megformált szereplők erejének képzeletbeli terét. Arra is bátorítok mindenkit, írjon, hogy ezáltal megsokszorozzuk a nézőpontokat. A színháznak emellett szabad alkotói térnek kell lennie a nők és a kisebbségek számára. Olyan közegnek, ahol különböző hangok, nézőpontok és gondolatok teljes összetettségükben kibontakozhatnak, és ahol a társadalom időt szánhat egy harmonikusabb gondolkodás kialakítására.”
Az üvegplafon ledöntése közös érdek
A női vezetők arányának növelése nem pusztán egyenlőségi kérdés. A sokszínűbb vezetés többféle nézőpontot, nagyobb kreativitást és kiegyensúlyozottabb döntéshozatalt hozhat a szervezetekbe – különösen olyan összetett területeken, mint a zöld átmenet. Marcela Schweitzer, az ESSCA párizsi kampuszának Pedagógiai Támogató Központjának vezetője így fogalmazott: „Aki kizárja a nőket a döntéshozatalból, nemcsak tehetséget veszít, hanem a lehetséges megoldások egy részét is. A bolygónak mindenféle intelligenciára szüksége van ahhoz, hogy megbirkózzunk a jelen kihívásaival.”
Hozzátette: „A nemek közötti egyenlőség nem pusztán igazságossági kérdés. A fejlődés és az ökológiai átmenet egyik fontos erőforrása. Az üvegplafon a nőket a szakmai előmenetelben és a vezetői pozíciók elérésében akadályozó, sokszor láthatatlan szervezeti és társadalmi korlátokat jelenti. Minden ledöntött üvegplafon új energiát szabadít fel a változáshoz.”
16 év turizmus egy megújult könyvben
A konferenciához kapcsolódóan bemutatták az ESSCA Budapest és szerzői által készített Turizmusmarketing-esettanulmányok III. című, megújult egyetemi szakkönyvet is. A kiadvány a magyar turizmus elmúlt 16 évének változásait követi nyomon valós piaci példákon keresztül, és olyan aktuális témákat is vizsgál, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a desztinációmárkázás, a fenntarthatóság és a közösségi együttműködések.
A harmadik kiadás célja már nem csupán az aktuális turisztikai példák bemutatása, hanem az önálló elemzés és a gyakorlati problémamegoldás fejlesztése is. Az eseteket több érintett – a szolgáltatók, utazók, helyi közösségek, döntéshozók és finanszírozók – szempontjából vizsgálják.
Prof. Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója és a kötet szerkesztője szerint: „2010 óta három kiadáson keresztül követtük, hogyan változik a turizmus világa, és közben maga a könyv is folyamatosan alakult. A harmadik kiadásban az aktuális esetek mellett elméleti kapaszkodókat és a különböző nézőpontok azonosítását is beépítettük, hogy a hallgatókat az önálló elemzésre és a gyakorlati problémamegoldásra ösztönözzük”
A kötet egyik fontos értéke éppen a sokféle nézőpont találkozása. Dr. Rátz Tamara, a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Központjának igazgatója szerint a szerzők és a témák sokszínűsége jól mutatja, mennyit változott a turizmusmarketing az elmúlt években.
Az oktatásnak nemcsak követnie kell a változást
A konferencia és a megújult szakkönyv ugyanannak a szemléletnek két oldalát képviseli: a jövő szakembereit nemcsak fel kell készíteni a változásokra, hanem arra is képessé kell tenni őket, hogy alakítsák azokat.
Ahogy Dr. Deli-Gray Zsuzsa fogalmazott, a Global Five 2026 egyik központi kérdése az volt, hogy milyen hatással vannak a környezeti és társadalmi változások a nőkre, milyen szerepet tölthetnek be a nők a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén, és milyen megoldások járulhatnak hozzá egy igazságosabb, fenntarthatóbb jövő kialakításához.
Az ESSCA számára mindez az oktatás egyik fontos feladatát is kijelöli: nem elég megérteni a változó világot, fel is kell készíteni a következő generációt arra, hogy felelősen és aktívan formálja azt.
Az 1909-ben Franciaországban alapított ESSCA ma tíz kampusszal működik világszerte. Budapesti kampusza 1993 óta várja a hallgatókat, és Magyarországon egyedülálló módon rendelkezik az üzleti képzés három legfontosabb nemzetközi akkreditációjával, az EQUIS, AACSB és AMBA „Triple Crown” minősítéssel. Világszerte mintegy 7000 hallgatót és 21 500 alumnit kapcsol össze, valamint 2500 partnervállalattal működik együtt.
