Kovács Nóra A macskák igencsak érzékeny állatok. A macskák ösztönöznek minket arra, hogy fejlesszük az erőszakmentes tréningezési eszköztárunkat, mert a velük való együttműködés másképp egyszerűen nem jöhet létre – szerencsére.
A macskák természetüknél fogva magányos állatok, nem csoportorientált élőlények, így számukra nem létkérdés, hogy kapcsolódjanak hozzánk és a kedvünkre tegyenek. Felelős cicagazdiként a legtöbb, amit tehetünk kedvencünkért, hogy biztosítjuk számára azt az életteret, amit már születésétől igényelnek (pl. mászók, cicapolcok, búvóhelyek, kaparók). Lehetőleg korai szocializációval segítjük azt, hogy az emberi környezetben minél kevesebb stresszel tudjanak létezni, és kialakítunk egyfajta közös nyelvet a tréningezéssel, aminek a segítségével megtaníthatjuk az otthoni szabályokra, illetve taníthatunk neki olyan gyakorlatokat, amelyek segíthetnek a felesleges energiák levezetésében. Ha ezeket betartjuk, sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, és sok felesleges és romboló hatású büntetéstől kímélhetjük meg macskánkat is.
Bánszky Noémi macska tréner, állatasszisztált terapeuta szerint a kiképzésnek a szórakozásról és az élvezetről kell szólnia. “Az ideális az, ha naponta rövid ideig edzünk, és nem erőből megyünk. A kiképzésnek az élvezetről és a szórakozásról kell szólnia, nem pedig a drillről és a kényszerítésről. Ha rossz napunk van, jobb, ha kihagyjuk, és máskor edzünk.” – tanácsolja Noémi.
A kiegyensúlyozott táplálkozás kulcsfontosságú
Az első és legfontosabb lépés ahhoz, hogy macskánk szellemileg és fizikailag is aktív legyen, a rendszeres és minőségi táplálás. A tápanyagokban kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen a cicák egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez, ugyanakkor az idősebb macskák jó kondíciójának megőrzéséhez is hozzájárul. A tápláléknak tartalmaznia kell minden olyan tápanyagot, antioxidánst és ásványi anyagot, amely biztosítja az állat egészséges és erős immunrendszerét. Ilyen tápokat kínál például a Whiskas, amely receptjeit az Egyesült Királyságban található Waltham Állatorvosi Kutatóközpont tudósai fejlesztették ki.
Macskák és gyerekek
A macskák a kutyákhoz hasonlóan erős érzelmi kötődést alakíthatnak ki a család különböző tagjaival – de ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja. Egyes macskák félnek a gyerekektől, mert túl gyorsak és zajosak számukra, mások viszont szeretik őket, mert szórakoztatónak találják a társaságukat.
„A macskák általában nehezen viselik a változásokat, ezért a mi feladatunk, hogy a lehető leginkább felkészítsük négylábú barátunkat arra, ha bővül a család. A babasírást lejátszhatjuk felvételről is, és elkezdhetjük kellemes ingerekkel összekötni, például simogatással, fésüléssel, jutalomfalatokkal. A hazaérkező babát nem érdemes azonnal bemutatni, jobb először szagminta segítségével ismerkedni, a babáról levett kis ruhát megszagoltatni a cicával, és eközben jutalmazni. Ha minden zökkenőmentes, akkor felügyelet mellett elkezdhetünk egy szobában tartózkodni hármasban is: a baba, egy szülő és a cica.
Ha a baba már aktívan fedezi fel a környezetét, akkor mindenképp biztosítsunk menekülő útvonalakat a cicának, hogy legyen esélye elkerülni a számára kellemetlen helyzeteket (erre a cicapolcok remek megoldást jelentenek.) Persze vannak cicák, akik igazán nagy gyerekbarátok, és szívesen alszanak összebújva az egészen kicsikkel is, dorombolással nyugtatva őket. Az erre nyitott gyerekeknek pedig taníthatunk egyszerű játékokat a cicával, például pecával akár 8-10 hónaposan is tudnak velük játszani, illetve a szülő segítsége mellett kivehetik a részüket az etetésből és a fésülésből is. Különösen a kézből etetés lehet nagyon szórakoztató feladat a gyerekeknek és a cicáknak egyaránt.” – tanácsolja Bánszky Noémi.
Több macska együtt
Ha több macskát szeretnél tartani, érdemes az elején több időt hagyni, hogy az új családtagok megismerjék egymást, ezért csak fokozatosan, kis lépésekben, pozitív élmények mentén mutassuk be őket egymásnak. Ne ess bele abba a hibába, hogy a macskák csak egy dobozon keresztül ismerik meg egymást, vagy abba, hogy rögtön bedobod őket egy számukra ismeretlen, vadonatúj környezetbe, ahol nem tudják, hova bújjanak – mindig jobb lassan haladni.
„Az már egy óriási eredmény a házimacskáknál, hogy többnyire és nagyjából elviselik egymást egy háztartáson belül, de számos betegségük és viselkedési problémájuk abból a stresszből fakad, hogy egyszerűen túl sokan vannak a területen. Vannak cicák, akik jó barátok lesznek, de nem ez a tipikus. Érdemes eleinte szeparáltan tartanunk őket, elsősorban a szagmintát használhatjuk itt is a megismerkedés kezdetén. Különösen fontos lehet, hogy mindenből legyen minden cicának sajátja, ne kelljen osztozkodniuk. Legyen külön etető, itató, fekhelyek. Az is előnyös, ha tudunk velük külön-külön is sokat foglalkozni, tréningezni, hiszen ettől csökken a stressz, nyugodtabb állapotban pedig az ismerkedés, barátkozás is könnyebben megy.” – mondja Noémi.
Macskabirodalom
A macskanevelés során az is fontos, hogy a lakást az igényekhez megfelelően rendezzük be. Ha kölyökcica van otthon, válasszunk kisebb macskabútorokat, hogy az állat ne essen le túl nagy magasságból. Ekkor még a macskaalomnak is alacsonyabb peremmel kell rendelkeznie, mint a hagyományosnak, hogy a cica bármikor könnyen és kényelmesen tudjon beszállni. A kiscicák esetében az is elengedhetetlen, hogy legyen elég játékuk, amely szellemileg és fizikailag is kielégítik az igényeiket.
A felnőtt macskák esetében viszont jobb megvárni, amíg kiderül, hogy a magaslatokat vagy inkább a rejtekhelyeket kedvelik-e. Egy magaslatokat kedvelő cicának macskabútorra, sőt ideális esetben polcokra van szüksége az egész lakásban, míg egy rejtekhelyet kedvelőnek minimum egy nagy kaparófára (min. 170 cm) van szüksége, hogy ha megtámadják, fel tudjon futni rá, és ki tudja használni magasságbeli fölényét.
A bútorok kiválasztásakor mindig fordítsunk különös figyelmet a stabilitásra. Az ingatag kaparófák veszélyesek lehetnek a macskára, és arra is ügyeljünk, hogy a lakásban legyenek szabad helyek és búvóhelyek, például a kanapé vagy az ágy alatt, ahová a macska bebújhat, ha egyedül akar maradni.
