Kovács Nóra November 25-én egy igazán különleges koncertre került sor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A magyar-japán diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulójára rendezett programok záróeseményeként a budapesti japán nagykövetség és a Magyar-Japán Baráti Társaság wadaiko- (japándob-) koncertet szervezett három taiko- (dob-) csoport, a Bonten, a Kiyo Kito Taiko és a Budapesti Japán Iskola dobegyüttese közreműködésével.
Nagy rajongója vagyok a taiko csoportok előadásának, amikor csak tehetem ellátogatok egy-egy magyarországi koncertre, hiszen ezek az előadások nem csak fantasztikus zenei élmények, de betekintést engednek egy tőlünk igen messze található ország hagyományaiba, és zenei hagyományaiba.
Bár a mai formában hallható taiko dobolás csak az 1951-es évektől létezik, mégis, visszanyúlik az autentikus japán dobzenéhez. Az eredeti taiko dobok a IV–X század környékén érkeztek a szigetországba, és eredetileg csatákban használták az ellenség elrettentésére, később a parancsok kiadására. Bár az autentikus dobolás mindig is szerepet játszott a japánok életében, azok kevésbé voltak dallamosak, látványosak.
Tudtad? A nagyméretű dobokat (Byou-uchi-daiko, Tsukushime-daiko) egy darab fából készítették el. A dob mérete és hangzása miatt egy időben akár több dobos is játszhat rajta.
Daitchi Oguchi – aki eredetileg jazz-zenész volt – hívta életre ez első Taiko együttest, mára Japánban több mint 10000 csoportot számlálnak, amelyek akár 10-12 fős csapatokat is jelenthetnek. Bár a 2000-es évekig Közép-Európában nem volt ismert ez a zenei formáció, azonban Paulinyi Tamásnak és Fürjes Benke Katalinnak köszönhetően megszületett az első magyar taiko együttes, a Kiyo-Kito Taiko. Az együttes a Budapesti Japán Iskola diákjainak japán dobegyüttes bemutatóját követően mutatkozott be néhány a magyar együttes néhány szám erejéig.
Az est fő vendége a japán BONTEN professzionális dobcsoport volt, amely Kobajasi Maszataka vezetésével világszerte elismert. Magasfokú technikai tudásukkal, energiájukkal és kifejezőerejükkel ezen az estén is elbűvölték a közönséget. A taiko-dobolás hagyományainak tisztelete mellett műsoraikban szerepet kap a japán fuvola, a koto (japán citera) is. A legfőbb üzenet, amelyet közvetíteni kívánnak, az élet szépsége.
A BONTEN energikus, jókedvű és dallamos zenét játszik, amely egyszerre elragadtatja az embert, miközben érezteti velünk azt a nagy zenei múltat, amely Japánra oly jellemző. A komoly fizikai megterhelést is jelentő dobolást az együttes tagjai (Kobajasi Maszataka mellett további négy lány lép fel) játszi könnyedséggel adták elő. Látszott rajtuk, mennyire élvezik minden pillanatát, átadták magukat az önfeledt játéknak, miközben a mosoly nem tűnt el az arcukról. Az előadásokat japán fuvola és japán citera előadások színesítették. Végül, az előadást néhány magyar dal átirat tette még színesebbé, majd elköszönéskor – japán szokás szerint – az együttes tagja a bejáratnál köszöntek el a vendégtől. Kedvességük határtalan volt, még arra is nyílt lehetőség, hogy az előcsarnokban közös kép készülhessen velük.
A koncert során az alábbi zeneszámok hangzottak el:
Budapesti Japán Iskola
- Start Line
- Kanayama Jindaiko
Kiyo Kito Taiko
- Matsuri (Fesztivál)
- Ryujin Taiko (A sárkányisten dobja)
- Sárkánytánc
- Yataibayashi (Hullámok morajlása)
BONTEN
- Bazara (A buddhista szavak szelleme)
- Tsukino Akari (Holdfény)
- Kisaragi (Kemény tél)
- Gaifu (A győzelem szele)
- Ageha (Fecskefarkú pillangó)
- Haru no Hado (Tavaszi hullám)
- Tsugaru Shamisen (Hagyományos cugarui zene)
- Fight (Harc)
- Heat Dance (Transztánc)
