Kovács Nóra A párkapcsolat szintjén is új helyzeteket teremt az együttélés ilyen intenzív megnyilvánulása, mint amit a mostani helyzetben meg kell tapasztalnunk. Ajibola Rita Wanda pár- és családterapeutával a nehézségekről és az esetleges megoldásokról beszélgettünk.
Még csak néhány napja éljük a #maradjotthon és a #homeoffice világát, mégis gyökerestül fordult fel a világunk Mi lehet a „recept” arra, hogy ne bolonduljunk bele pillanatok alatt?
Eltelt jó pár nap már, és azt gondolom, hogy az emberek többsége rájött a kezdeti sokk után, hogy nemcsak hogy gyökeresen fordult fel az eddigi életünk, hanem gyakorlatilag ez egy sokszor szorongással, félelemmel teli nagyon új helyzet. A legnagyobb probléma az, hogy erre nem volt felkészülve senki, és nincs arra vonatkozó tudásunk, hogy mikor lesz vége. Nem kaptunk tanítást erre vonatkozóan, nincs receptünk arra, hogy mi van akkor, ha minden hirtelen megváltozik, ha veszélyeztetve és egymástól függve vagyunk, és ráadásul bizonytalan ideig.
Mára sok minden világossá vált, már vannak kapaszkodóink, és lehet tudni, hogy mire számíthatunk a biztonsági intézkedéseket tekintve. Ez egy globális alarm, aktuális vészállapot a világban, ami a túlélésért megy, illetve új irányokat, megoldásokat adhat az emberiségnek. Világszinten, illetve egyes országok szintjén fontosak a reakciók, illetve szükségszerűen az egyén szintjén néz mindenki szembe a kialakult helyzettel.
Mindezek fényében:
Fontos a tudatosság: mi, felnőttek felelünk gyermekeinkért, és nagyon fontos a hozzáállásunk a jelenben. Egyéni életutunk, tapasztalatunk, felfogásunk, eddigi megküzdési módjaink fognak bennünket segíteni, és most óriási lehetőségünk van a pozitív változásra, megújulásra. Úgymond a halál árnyékában, a karanténban időt kaptunk arra, hogy gondolkodjunk és érezzünk. Tudatosítsuk, hogy mi mit gondolunk, érzünk most. Nekünk miről szól mindez? Milyen érzelmeket élünk meg? Mik az erőforrásaink, amik átsegítenek a nehéz pillanatokban? Miről szólt az eddigi életünk? Mit tanított már eddig is mindez nekünk? Mit fogunk biztosan másképp csinálni majd az életünkben? Nagyon fontos a negatív érzelmek, szorongás, félelmek megélése. Az viszont nem mindegy, hogy milyen mélyen megyünk bele, pánikolunk-e, vagy egyáltalán, hogyan kezeljük? Érdemes tehát leülni, elcsendesedni kicsit és gondolkodni.
Legyen napi rutinunk: Most már kezdenek kialakulni és megszilárdulni az új szokások, a napi rutin. Legyünk ebben is tudatosak – tudjuk, hogy mit miért csinálunk. Legyen meg az ideje, helye mindennek. Lehessen elvonulni, levegőhöz jutni. Ha egy családot veszek, akkor gyakorlatilag új dinamikák alakulnak ki, és a növekvő feszültség is jellemző lehet. A feszültség kezelés nagyon fontos. Törekedjünk partnerünkkel egyezségre jutni mindennel kapcsolatosan. Otthon 0-24 órában a gyerekekkel nagy kihívás mindenkinek, és máris látom, hogy sok helyen az anyák vannak emberfeletti módon megterhelve. Megjelentek már olyan tudományos előrejelzések, hogy nagy változások várhatók majd a női-férfi szerepeket tekintve, és talán elmozdul egy igazságosabb, méltóbb munkamegosztás felé.
Ne felejts el töltekezni! Kibírni ezt az időszakot örömforrások megtalálásával lehet könnyebben. Az internet, a közösségi háló óriási erőforrás lehet. Érdemes limitáltan követni az eseményeket a mentális egészségünk megóvása érdekében, illetve ellensúlyozni pozitív dolgokkal. Többféleképpen lehet megteremteni a belső családi harmóniát. Egyszerű közös tevékenységekkel, játékkal, beszélgetéssel, vagy amit kigondolunk.
Álmainkban szerepelt talán, hogy ilyen sokat lehetünk együtt szeretteinkkel, azonban hamar kiderülhet, hogy ez valójában nagyon is embert próbáló időszak. Mit tanácsolsz, milyen kommunikációs stratégiák lehetnek célrevezetőek?
Ebben a globális krízishelyzetben rengeteg eddig bevált megoldási módszerünk nem fog működni. Megváltozott a rendszer, megváltoztak a keretek. Ha egy pár vitatkozik – amit eddig úgy oldottak meg, hogy az egyik elhagyta a színteret, vagy elment hazulról – most nem tudja ezt az esetlegesen bevált megküzdési stratégiát alkalmazni. Nincs helyette más megoldási kulcsa, és ez feszültséggel járhat. Itt is segít a tudatosság: mi miatt vagyunk idegesek? Mi miatt reagálunk úgy, ahogy? Ami sokszor segíthet, ha tudatosítjuk magunkban, hogy nem minden rólunk szól!
Igazából nem a partnerünk az, aki okoz valamit (a bántalmazó kapcsolatok mások!), hanem mi tesszük mindezt önmagunkkal. A másik fél esetlegesen benyomja azokat az érzelmi nyomógombjainkat, amik akár automatikus dühreakciókat, negatív érzéseket, gondolatokat váltanak ki bennünk, és ha megfigyeljük, a másik reakcióiról mi valamit mindig magunkra vonatkoztatunk. Általában ilyen következtetésekkel élünk: nem vagyok fontos, nem figyel rám..stb. Most lehetőségünk van növekedni önismeretünkben, és ahelyett, hogy forgatókönyv szerint reagálnánk, inkább álljunk meg, és próbáljuk megérteni, hogy miért vesszük magunkra a másik cselekedeteit, szavait? Miért védekezünk? Miért vitatkozunk? Miről szól ez? Ha tudom, hogy nekem igazam van a saját szemszögemből, mit foglalkozom a másikkal? Tehát dolgozhatunk azon, hogy kevésbé függjünk érzelmileg a másiktól, és megteremtsük a saját belső békénket. Ez hosszadalmasabb folyamat – szakemberként ebben is tudok segíteni.
A másik tipp a NAGYVONALÚSÁG. Érdemes mérlegelni, hogy mi éri meg, mi fontos és mi nem. Egy konfliktus kirobbanhat egy apróságon, és óriásira dagadhat… – nagyvonalú vagyok, amikor elengedem ezt. Amikor tétje van egy dolognak, akkor természetesen érdemes kiállni a dolgaimért, az érdekeimet érvényesítve.
A beszélgetések szintje és minősége is nagyon megváltozott, kicsit beszűkült a világunk. Kevesebb külső inger ér minket, ellenben sokkal több hír és információ talál meg minket egyazon témakörben. Hogyan lehet fenntartani egy változatos és érdekes kommunikációt a párok között?
Azt gondolom, hogy a kialakult konfliktusok megoldásán túl fontos a megerősítés. Ha vannak jó szokásaink a párunkkal, érdemes gyakorolni azokat. Ilyen lehet az esti beszélgetések vagy akár közös mozizás. A félelmeket, aggodalmakat is meg lehet beszélni. Most sok párkapcsolatban kiderül, hogy valóban partnerei vagyunk-e egymásnak? Kimondhatja-e az ember a legbelső félelmeit, kap lelki vagy bármilyen más támogatást az életében? Igen, most jól rálátunk a párkapcsolatainkra.
A munkamegosztással is gondok lehetnek, főleg ott, ahol mind a két szülő otthon van. Milyen feladatmegosztás lehet eredményes? Hogyan alakítsuk ki mi, felnőttek a mindennapi teendőket úgy, hogy abból később ne legyen feszültség se a gyerekek szintjén, se a felnőttek között?
A család alapműködése a mérvadó, viszont a kialakult helyzetben fontos az adaptálódás. Ahol az alapprobléma a nagyon nem igazságos munkamegosztás, ott máris látom, hogy tovább mélyül a szakadék a felek között. Amennyiben van belátás – többnyire a férjek részéről – és változtatnak, úgy egy jobb egyensúly tud kialakulni, és a hangulat is jobb lesz, kevesebb súrlódással. A konkrét feladatmegosztás, nyílt kommunikáció segít. Elmondani, hogy konkrétan mit szeretnénk, és nem puffogni, hogy a másiknak tudnia kellene…
Amennyiben össze vagyunk zárva, akkor érdemes teret adni fizikailag a másiknak. Énidőt apának, de fontos, hogy az apa is kivegye a részét a feladatokból. Gyakori gond, hogy az anya 0-24-ben működik, apa pedig kivonja magát a teendőkből, mert dolgozik. Ez most nem lesz elég, és nagyon pozitív lehet, ha egy férfi változik, ha jobban megérti a párja életét, ha látja mit is csinál a mindennapokban.
Hogyan tudunk némi énidőt belecsempészni ebbe a zárt világba?
Érdemes megbeszélni, hogy kinek mikor, mennyi énidő jár a családban! Ekkor megoldás lehet az elvonulás egy szobába – 3 gyermek mellett is lehetséges! Alapvető, hogy egy anya is pihenhessen! Az apukák ugyanúgy képesek ellátni a gyermekeiket, amennyiben gyakorolják. Igazából az anyának szükséges is kivonulnia a családból ahhoz, hogy párja gyakorolhassa az apai szerepét, az apai kompetencia érzése erősödjön. Ilyen a gyermekek fürdetési rutinja: teljesen meg tudják oldani az apukák, de ugye kényelmesebb anyut bevonni?
Hamar egymásnak feszülhetnek a házaspárok, már csak azért is, mert az általános beszélgetési témák nagyon megváltoztak. Mit ajánlasz, hogyan oldjuk a párkapcsolati feszültségeket?
Az intimitás, a testi közelség keresése és az egybetartozás érzése lelkileg, testileg közel hozhatja a párok tagjait egymáshoz. Azt gondolom, hogy ez óriási erőforrás lehet. A kölcsönös kedveskedés, a másik elismerése és megerősítése nagyon jó irányba tudja vinni a párkapcsolatot.
