A boldogság a konyhapulton hever

Marton Adrienn sikeresen váltott és az egykor ünnepelt szépségkirálynő a közgazdász végzettségét a szögre akasztva új célok elé nézett. Los Angelesben mint ételstylist, privát séf és receptíró dolgozott, ám ennél messzebbi célok motiválják.

IMG_5443

Míg korábban a modellkedéssel, vagy a rendezvényszervezéssel hozták kapcsolatba a nevedet, ma már, mint ételstylist és receptírót tarthatunk számon. Hogyan jött a váltás?

Családommal Kaliforniában éltem közel két évig. Emlékszem, hogy egy csütörtöki nap volt. Délelőtt még a városban voltam egy modellválogatáson, ezért elegáns ruhát viseltem, majd hazaértem, s mivel már mindenki éhes volt, azonnal nekiálltam főzni. El voltam keseredve, úgy éreztem, hogy a modellkedés már nem nekem való, már nem tesz boldoggá, s valami többre vágyom. Szerettem volna valami olyat csinálni és tanulni, amivel örömöt okozhatok másoknak, úgy, hogy közben én is jól érzem magam. Miközben főztem a konyhában, a férjem odajött hozzám beszélgetni. Látta rajtam a vívódást és a tanácstalanságot. Rám nézett, s csak annyit mondott: „A főzés”! Nevettem rajta, hogy hogy a főzés?! „Megtanulod, és séf leszel! Utána akár főzőműsort is készíthetsz, vagy akár étteremet is nyithatsz! Ez a mindened, az egészséges élet! A főzés!” – mondta.  Még aznap éjszaka megnéztem az összes Kulináris Iskolát Kaliforniában és szeptembertől beiratkoztam a New School of Cooking Intézménybe.

Az említett iskolában végül diplomát is szereztél Kulináris Művészetekből. Mit takar ez a végzettség?

Ez a Kalifornia államban is elismert diploma a Francia konyhaművészetet alapul véve képez séfeket. Ezzel a diplomával ott bármelyik vezető étteremben dolgozhatok, vagy oktathatok olyanokat, akik szeretnék jobban elsajátítani a főzés tudományát.

Hogyan fogalmaznád meg, mi egy ételstylist feladata, és hol vehetjük hasznát?

Jelenleg a piacon, kétféle ételstylistról beszélünk. Vannak olyanok, akik például az újságok címlapjaira és reklámfilmekre készítenek igazinak tűnő ételeket. Elárulok például egy kulisszatitkot: ahhoz, hogy a müzli ne süllyedjen le a tejben, a tej helyett folyékony ragasztót használnak. Mondanom sem kell, hogy én a másik csoportba tartozom. Lefőzök egy ételt, letesztelem az ízeket, majd úgy fotózom be, hogy az a leggusztusosabb környezetben legyen, viszont ehető maradjon. Ily módon készítek ételeket hirdetésekhez, újságoknak gasztro fotókhoz, illetve honlapokra.

DSC02776

Mindig is vonzó volt számodra a konyhaművészet?

Gyermekkoromban én is, mint oly sokan, szerettem a nagymamám mellett lábatlankodni a konyhában. Ezek a jóízű, jó hangulatú főzések korán ráébresztettek arra, hogy az étkezés összetartja a családot. Éppen ezért én is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a gyermekeimmel minél többször főzzünk, süssünk együtt.

Életed egy részét Amerikában töltötted. Mi az, amit ott sajátítottál el a konyhaművészet területén? Mit tanultál tőlük?

Szerencsésnek érzem magam, hogy Kaliforniában élhettem, olyan helyen, ahol a világ számos országának gasztronómiája megtalálható és számtalan alapanyaga beszerezhető. Lehetőségem volt arra, hogy rálássak a különböző konyhaművészetekre. Fantasztikus szakemberek tanítottak. Viszont egy biztos, hogy az amerikai konyha is „a vissza a gyökerekhez” elven alapul. Az pedig nem más, mint a francia konyhaművészet. A speciális szószok és az érdekes húskészítési módok mindenképp idetartoznak.

Van olyan terület a konyhaművészeten belül, ahol igazán otthonosan mozogsz?

Minden nap 6 tanóránk volt az iskolában, így számos nemzet konyhájába betekintést nyerhettem. Főztünk többek között ázsiai, indiai, olasz és francia ételeket is. Emlékszem, alig vártam, hogy a tanórák után hazamehessek, és készíthessek valami finom hazait, például Hortobágyi húsos palacsintát vagy töltött paprikát. Igen, azt hiszem nem titok, a magyar konyha a szívem csücske! A mai napig nagyon sok magyar ételt készítek otthon is.

Facetune

Rengeteget utazol. Melyik az a konyha, ami közel áll a szívedhez, és amit szívesen beépítettél a saját repertoárodba?

Talán nem is konyhát említenék, hanem inkább életformáról beszélnék, ez pedig a lúgosító étrend, ami egy teljesen cukor-, tej- és gluténmentes életmódot takar.  Nagyon tudok azonosulni ezzel az életfilozófiával és legszívesebben így főznék mindig és mindent.

Otthon, a családodnak is szeretsz főzni?

Nagyon! Igazi kritikusok, főleg a fiaim. Egyben ők azok, akik inspirálnak és ösztönöznek, nap, mint nap!  Fontos, hogy lássam, hogy a férjem elégedett azzal, amit készítek, és hogy tudjam, hogy a főztömmel egyben a fiaim egészségére is odafigyelek. Ezért mindent megteszek.

Híresek a lakáskonyha estjeid. Hogyan készülsz ezekre?

Ezek általában kis létszámú, 4-10 fő közötti vacsorák. Odafigyelek ilyenkor a társaság összetételére, a korosztályra, a speciális étkezési szokásokra és természetesen az ebéd vagy a vacsora apropójára is, hiszen ezek mind-mind befolyásolják azt, hogy milyen menüt álmodok meg. Azért szeretem ezeket, mert nincs két egyforma rendezvény! Új embereket ismerhetek meg, és hozzájárulhatok ahhoz, hogy az adott alkalom minél sikeresebb legyen.

IMG_5573

Mennyire elfogadottak, bejáratottak Amerikában az ilyen jellegű esték?

Szerintem már nemcsak Amerikában, de itthon is egyre népszerűbbek az úgynevezett lakás éttermek, amelyek teljesen hasonló tematikával működnek. Annyi különbséggel, hogy nemcsak társaságok kérhetnek ilyet, s nem kell hozzá különleges apropó sem. Elég, ha a séf kitalál valamilyen izgalmas menüt, s arra bárki bejelentkezhet. Érdemes ezeket kipróbálni, mert fantasztikus kulináris élményben lehet részünk.

Nemrég egy jótékonysági eseményre készítettél több száz süteményt. Hogyan érkezett a felkérés erre a New York-i vacsorára?

Los Angeles-ben, amikor a Le Cordon Blue-n tanultam, voltak próbafőzések. Minden hónapban egyszer az ottani étteremben kellett dolgoznunk, a feladat pedig az volt, hogy az általunk előre összeállított menüt kellett lefőzni a vendégeknek. Történt egyszer, még tavaly Karácsony előtt, hogy nagyon sok süteményt készítettem. A vacsora végén, az egyik asztalnál egy idősebb házaspár ült, akik odahívtak magukhoz. Elmondták, hogy nagyon-nagyon ízlett nekik a desszertem, és szeretnének elhívni New York-ba egy jótékonysági eseményre, ahol 400 vendégnek kéne finomságokat készítenem. Szívesen segítettem nekik, és a jövőben is szívesen állok bármilyen hasonló kezdeményezés mellé!

Hogyan látod a jövődet? Mit szeretnél elérni, megvalósítani?

Szeretném, ha minél több emberhez el tudnám juttatni, hogy miképp főzzünk egészségesebben, időtakarékosabban és akár költséghatékonyabban. Úgy gondolom, hogy nem kell mást tennünk, minthogy egy picit tudatosabban odafigyelünk az étkezésekre. Ha ennek az életmód szemléletnek köszönhetően többen fognak tudatosabban és egészségesebben étkezni, már megérte! Ezen kívül, remélem a férjem álma is valóra válik egyszer, hogy legyen egy saját főzőműsorom, vagy akár éttermem.

Kapcsolódó bejegyzések